A kétszeres olimpiai bajnok vízilabda kapus Gergely István évekkel ezelőtt elhatározta, hogy belekóstol a tengeri búvárkodásba és ehhez a szükséges eszközöket is beszerezte. Előbb Horvátországban, aztán Törökországban próbálta ki az uszonyait, a maszkját és a merülést segítő ólomövet, nagyobb kalandokra azonban ekkor még nem vállalkozott. Idén, nem sokkal az olaszországi világbajnokság után viszont már kereste azt a helyet, ahol Szilvi, a kedvese társaságában szakképzett búvároktatótól tanulhatja ki a szaknyelven szabadtüdős merülésként emlegetett különleges foglalatosság tudományát, és amire aligha számíthatott, tervének megvalósulásához éppen az egyik úszóedzése közben került kellő közelségbe.

- Az egyik utazási irodától kértünk segítséget és már úgy tűnt, hogy idén semmi jó nem jön össze, amikor az uszodában a vízparton megszólalt a mobilom és mintha sejtettem volna, hogy ez a hívás fontos lehet a számomra, csuromvizesen ugrottam ki a medencéből és rohantam, hogy le ne tegyék a telefont – meséli a Domino Honvéd válogatott kapuvédője. – Reggel 10 óra volt és akkor jelezték, hogy volna két hely az egyiptomi Hurghadába induló gépen, ha ott tudunk lenni a repülőtéren délután 4 órakor. Persze, hogy igent mondtam, de jó egy órát még úsztam, csupán 15 percnyi „engedményt” kértem Vad Lajostól, a csapatunk vezetőedzőjétől.
Hurghadában talált rá és ismerkedett meg István Dr. Szentkláray Bence búvároktatóval, akire már a tengerpart felé vezető úton az egyiptomi taxisofőr is felhívta a figyelmét.
- Kitűnő mesterrel hozott össze a sors, aki minden tud a különféle merülési technikákról, a Vörös tengeren – pontosan a víz alatt – már mindenféle próbatételnek megfelelt, egyszóval jó kezekbe kerültünk Szilvivel és három napon át szorgalmasan szívtuk magunkba a búvárkodás tudományát. Nekem viszonylag könnyű dolgom volt, hiszen a közeg érthetően ismerős volt a számomra, de gyorsan megtapasztaltam, hogy más a víz fölött, illetve 14 és fél méterrel a vízszín alatt mozogni. A jogász végzettségű oktatóm – akinél már sok magyar „celeb” fordult meg és aki a katonák víz alatti kiképzésében is szerepet vállalt már - ezért is minősíthetett jó tanítványnak, azt viszont így sem engedte meg, hogy még mélyebbre ereszkedjek és ott vegyem le a maszkomat, hogy aztán a búvárkodás egyik legfontosabb kellékét a legnagyobb nyugalommal újra a szájamra illeszthessem.

A jól sikerült első nekifutás után Gergely István és Szilvi együtt határozták el, hogy jövőre ismét „beöltöznek”, de akkor már a mostaninál nagyobb feladatok megoldására is vállalkoznak.
- Ami engem illet, jövőre vagy legkésőbb 2011-ben száz méter mélységig szeretnék eljutni, ami a búvár „szakmában” már a tekintélyesebb fokozatot jelenti. Sajnos, az idén már nincs több lehetőségem, hamarosan következik a Magyar Kupa rajtja és a nagyváradi nemzetközi szereplésünk, nem sokkal később Marseilles-be utazunk Euroliga selejtező tornára és aztán megkezdődik a magyar bajnokság is – mondta befejezésül a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársának a Domino Honvéd újdonsült csapatkapitánya.

Szalay Péter
T-Mobile Sporthír Szolgálat