A magyarországi sportiskolák – melyek két pillére az egyesületi és a közoktatási tagozat – több mint 15 ezer gyermek sportolását biztosítják.

A közgyűlésen a 44 tagszervezetből 34-en voltak jelen, 18-an pedig meghívottként érdeklődés jelleggel vettek részt. A szakmai program délutáni részében, az utánpótlás-nevelés jegyében konferenciára került sor.

A Sport Szakállamtitkárság képviseletében Farkas Tibor vezető főtanácsos köszöntőjében kiemelte, hogy a Sportstratégia egyik fontos része az egységes utánpótlás-nevelés rendszere, melynek egyik eleme a sportiskolai rendszer, mely két tagozatra ágazik: a közoktatási típusú- és a sportegyesületi típusú sportiskolákra. Fuhrmann Géza célként az utánpótlás, a diáksport magasabb szintű, széleskörű társadalmi és állami elismertségét fogalmazta meg. A sportszervezetekkel való összefogást szorgalmazta, programjában közös utánpótlás- és diáksport konferenciák szervezését, illetve a SIOSZ-tagság kiterjesztését fogalmazta meg.

A konferencián Dr. Szabó Tamás NUSI utánpótlás-nevelési igazgató a hazai tehetséggondozó – köztük a sportiskolai – programokról, a pekingi szereplés és a londoni felkészülés utánpótlás-vonatkozásairól tartott prezentációt. Az igazgató, mint mondta, szigorú szakmai és financiális követelmények alapján, éves szinten, mintegy 2, 5 millárd forint áramlik az utánpótlás-nevelésbe, melyből a korosztályos válogatottakat támogató Héraklész Bajnok- és Csillagprogramra közel 1 milliárd jut. Szabó Tamás a jövőt érintve kiemelte, még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a 6-12 évesek támogatására; a sportiskolai rendszert bővíteni, az iskolai testnevelést és a tanórán kívüli sportot fejleszteni szükséges; a diáksport versenyrendszerét pedig integrálni kell az utánpótlás-nevelés versenyrendszerébe.

Szántó Éva, a Nemzeti Sportszövetség főtitkára a sportági szakszövetségek utánpótlás-nevelésben vállalt szerepéről, míg Trakperger Árpád az UTE labdarúgó-utánpótlásának programjáról beszélt. Vargáné Hajdú Mária, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet igazgatója saját példájukon keresztül a közoktatási típusú sportiskolai modell működését mutatta be.

Lehmann László sportiskolai programvezető összegzésképp elmondta, növekvő financiális állami támogatás mellett egyre magasabb szintű szakmai munka valósul meg.

A SIOSZ története

• 1997-ben Szolnokon megalakul az „ősSIOSZ”;
• 2002-ben debreceni székhellyel, 15 taggal (sportiskolával) megalakul a mai SIOSZ, elnöke Suba László;
• 2007-ben a közoktatási típusú sportiskolák is belépnek, beindul a képzés;
• 2008 januárjában SIOSZ-ülés;
• 2008 áprilisában közgyűlés Miskolcon, 29 közoktatási sportiskolával bővül a Szövetség, mely már 44 tagot számlál. A közgyűlésen megválasztott új elnökséget – a szintén új alapszabály alapján – a Miskolci Sportiskola vezetője, Fuhrmann Géza irányítja, csak úgy, mint az egyesületi tagozatot. A közoktatási szekciót a fővárosi Csanádi iskola igazgatóhelyettese, Szabó Lászlóné vezeti.

NSSZ