Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) honlapján, a www.felvi.hu-n; a pontszámok több mint 96 ezer felvételiző továbbtanulását határozzák meg.

Sehol sem volt szükség az idén a bejutáshoz a maximális pontszámra, vagyis 480 pontra. A ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakán a legmagasabb, itt 475 pontot kellett elérni.
A fővárosban, a Millenárison a rossz idő ellenére mintegy ezerötszázan várták a pontszámok megjelenését. Az adatsor Hiller István oktatási miniszter gombnyomására indult el és kezdett futni a kivetítőn.
A tárca vezetője még a pontszámok megjelenése előtt közölte: egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, ami az új, 480 pontos rendszerben 71 százalékos eredményt jelent.
Nagy Gabriella, az OFIK munkatársa az MTI-nek elmondta: az idén az új pontszámítási rendszerben elérhető maxiumumot sehol sem írták elő, a legmagasabb pontszámot, 475 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésében, nappali tagozaton, nemzetközi gazdálkodás szakon kellett elérni.
A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon, államilag támogatott képzésben, nappali tagozaton. Magas pontszámot, 461 pontot kellett elérni a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák - japán szakán 459 a ponthatár. Kiugró, 457 még a ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) turizmus-vendéglátás szakán.
Az OFIK csütörtök esti gyorselemzéséből kiderül, hogy 450 pont felett országosan 22 esetben húzták meg a határt, ebből 10 szakot a BCE indított. Azok között a szakok között, ahol a legmagasabb a ponthatár, túlnyomórészt a gazdaságtudományi képzésterülethez tartozókat találni. A bölcsészettudományi képzési terület legnépszerűbb szakára, a pszichológiára négy karon is 450 pont fölött lehet csak bekerülni. A maximális 480 pontot az alapképzések nappali munkarendjére jelentkezők közül 261 diák érte el.
Ugyanakkor a minimális 160 ponttal lehet bekerülni 13 karra, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésére, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakára.
A felvi.hu adatai szerint a Semmelweis Egyetem általános orvos szakán az idén 432, az ELTE természettudományi karán 261-392, tanítói szakán 162 a ponthatár.
Nagy Gabriella közlése szerint jogászképzésre végül több mint háromezer hallgatót, mérnök-informatikus képzésre több mint 2700 diákot vettek fel. A gazdaságtudományi és menedzser szakterületen 5 ezernél több hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
A nemenkénti megoszlást tekintve a nők kerültek ki győztesen, 55 százalékkal; az új hallgatóknak 45 százaléka lesz férfi. Államilag finanszírozott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat. Mesterképzésre 3.500 államilag finanszírozott helyet különítettek el, a felsőfokú szakképzésben 12.500 a tanulók száma.
Azok a jelentkezők, akik jelentkezési lapjukon mobiltelefonszámukkal és hozzájárulásukkal erre engedélyt adtak, még csütörtökön sms-ben is értesítést kapnak. Az OFIK több mint 400 ezer sms-t küld szét az elkövetkező 12 órában.
A felsőoktatási felvételi pontokat egy speciális algoritmus segítségével határozták meg, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat.
A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt az idén már a 400+80 pontos rendszerben számították ki. A számítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (legfeljebb 200 pont), és a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte a 160 pontot, ez a jogszabály szerinti minimum ponthatár.
A 2008/2009-es tanévre 96.302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, közülük 5.200-an mesterképzésre. A felvettek hatvanöt százaléka államilag támogatott képzésen kezdheti meg tanulmányait. A nappali tagozatosok aránya 69 százalék, részidős képzésben az újdonsült egyetemisták és főiskolások 28 százaléka vehet részt. Manherz Károly szakállamtitkár az MTI-nek elmondta, arra számít, hogy a pótfelvételiken további mintegy 10 ezer hallgató kerülhet be a felsőoktatásba.
A szakállamtitkár az idei ponthatárok nyilvánosságra hozatala előtt közölte, hogy az idén mintegy 82 ezren bekerültek valamelyik egyetemre, főiskolára - ez a jelentkezők csaknem 85 százaléka. Tavaly mintegy 109 ezren jelentkeztek, s a felvételizők csaknem háromnegyedének - 81 ezernél több diáknak - sikerült bejutnia valamely felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a bejutási arány 70 százalékos volt.
Az Oktatási Hivatal a napokban besorolási döntést küld valamennyi jelentkezőnek, ez ellen a levél kézhezvételétől, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül - legkésőbb augusztus 15-i beérkezéssel - lehet fellebbezni, az oktatási miniszternek címzett, a hivatalhoz (1380 Budapest, Pf. 1190) benyújtott jogorvoslati kérelemmel.