Gigantikus összegű egészségügyi megtakarítást eredményezne, ha az EU késedelem nélkül vállalná a szigorúbb klímavédelmi célok teljesítését. A Brüsszelben bemutatott tanulmány azt állítja: évente átlagosan 8 ezerrel csökkenne a kórházba kerülő betegek száma, és évi kétmillió betegnapot lehetne megspórolni.

Évente akár 25 milliárd eurónyi egészségügyi költségmegtakarítást is jelenthetne Európában az, ha az Európai Unió késedelem nélkül vállalná a szigorúbb klímavédelmi célok teljesítését - állítja egy szakértői tanulmány, amelyet nemzetközi környezetvédelmi szervezetek ismertettek csütörtökön Brüsszelben. Jelenlegi célkitűzése szerint az Európai Unió 2020-ra ötödével csökkenti az ózonréteget károsító gázok kibocsátását, de ezt bizonyos feltételek teljesülése (mindenekelőtt más világgazdasági szereplők csatlakozása) esetén 30 százalékra emelné.

A tanulmány szerint évi 6,5-25 milliárd eurós többletmegtakarítást jelenthetne az uniós egészségügynek, ha haladéktalanul döntenének a 30 százalékos cél eléréséről. Az elemzés készítői a gyógyellátási és kórházi költségek, a betegség miatt kieső munkanapok és a klímaváltozás okozta korai halálozások gazdasági hatásait próbálták előre jelezni.

Megállapították például, hogy a szigorúbb klímavédelmi cél nyomán évente átlagosan 8 ezerrel csökkenne a kórházba kerülő betegek száma, és évi kétmillió betegnapot lehetne megspórolni. Az elemzésnél csak a 20 és 30 százalékos csökkentési célok közötti különbséget számolták. Már a 20 százalék elérése is évi több mint 50 milliárdos megtakarítást hozhatna - derül ki a tanulmányból.
(mno.hu)